NULL \"Ami szivemen tollászkodik, az repül fel a számról!\" - Murgu Pál Antal blog - blogger 2009.12.21.
murgupal blog, blogger - internetes napló

Különvélemény

  A valóságot szerintem nem elég megismerni, a valóságot megérteni kell! És a magyarázatát is!

Naptár 2009. December 21.
« NovemberJanuár »
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      
< 2008 2009. December 2010 >
A blogon Keresés
Időjárás
időjárás
Vicc
Mint mondott Archimédesz, amikor kirakta a Rubik-kockát ?
- Heuréka! Ez egy modern gordiuszi csomó, és olyan egyszerű, mint Kolumbusz tojása.
Blog
\"Ami szivemen tollászkodik, az repül fel a számról!\"
Utolsó bejegyzés: 2009.12.21. 01:22
Megtekintve: 11526
Komment (hozzászólás): 0
Blog TOP 20
1. Professional pro Blog 1665223
2. Playboys Blog 836297
3. Kárpátia Blog 455673
4. Kakashi Blog 298029
5. Balázs Pali Blog 296430
6. Márti Blog 268479
7. Ismerős Arcok Blog 249904
8. Ossián Blog 247391
9. Krinya Blog 233350
10. Edda Művek Blog 221564
11. Republic együttes Blog 204115
12. Bon Jovi Blog 198077
13. Pokémon Go Blog 197194
14. Leona Blog 178595
15. Bikini együttes Blog 170643
16. Szabó Dávid Blog 147397
17. Chrys Blog 145552
18. Kenny Blog 131452
19. Kormorán együttes Blog 128116
20. kinga Blog 117729
 2009. December 21. 01:22  "Ami szivemen tollászkodik, az repül fel a számról!"
Megtekintve 11526 .

Negyvenöt évvel ezel?tt már naplót vezettem. Bejegyzéseimet a kis f?zetbe azzal kezdtem, hogy mennyire büszke vagyok az els? személyazonossági igazolványomra. Tizennégy éves voltam. Naplólapjaimhoz hosszú évekig h? maradtam.Jó évtized teltével már több tucatnyi dosszié gy?lt össze. Nemrég, költözéskor meg kellett gondolnom, elfér-e egy része a padláson, mert a pincében alig. Persze, beleolvastam. Kiváncsian, ki is volt az a kamasz, aki voltam, akit rég elfeledtem. A pontos napijegyzetek néhánya novellányi terjedelemben készült. Mert amir?l harminc oldalon át volt türelmem és lelkesedésem írni, bizonyára emlékezetes nap lehetett az életemben. Persze, mindannyiunk élete egy regény. Biztattam is magam ezzel. De bár kenyeremmé vált az írás, a naplólapjaimról lassan megfeledkeztem. Újságíróként, lapszerkeszt?ként mindenr?l írtam. Magamról minek, kinek, és miért? Elválasztottam magam a világtól, a jelenvaló valóságtól, a történések mindennapjaitól, akármir?l írtam, közzétett véleményem amúgy hivatalossá vált, ott, a nyomtatott papíron. Személytelenné. Már nem is magam véleménye volt, hanem azé az újságíróé, közíróé, aki egy aláírás volt, a többi között, ismer?s keveseknek, másoknak ismeretlen, többségnek jelentéktelen, úgy a név, mint az ember. Én, az ember, eltüntem, valahol, a mindennapi történések forgatában, események zajlásában, arcomat, gondolataimat összemosta a múló id? a pillanat felszinén hullámzó tömeg felismerhetetlen arcával, gondolataival, jelentéktelen részévé váltam annak az egésznek, amely nem lehetett más, csak szintén jelentéktelen. Mert az egész, úgynevezett emberiség jelentéktelenné válik, ha önmagad jelent?ségét fel nem fedezed nem érvényesíted benne. Része vagyok az Egésznek, amely csak ennyiban Egész, amennyiben Részének visszigazol! Lényegében arra jöttem rá, hogy ha magamról jegyzek, akkor a Világról is szólok, amelynek része vagyok. Naplójegyzeteim tehát több mint személyesek, mindenkihez szólnak, vagy éppen, mindannyiunkról. Máskülönben egyszer, majd itt is, ezen a blogoldalon, bebizonyítom, mennyire összetartozunk, mi, valamennyien, egyazon isteni Lélek részeként, földi, emberi jelen-testünk pillanatában most, vagy újjászületve, ismét és újra, akár két lábon járó, megismételt halandóként, akár mondjuk, paradicsommadárként, vagy éppen bölcs tölgyfaként. Azt mindannyiunk tudjuk,a blog egy személyes napló. De nemcsak. Lehet egy pulpitus is, egy hely együttm?ködésre, ahol vélemények, vallomások, tapasztalatok találkoznak.. Friss hírek forrása, de nemcsak a magunk, hanem az egyetemes lét történetéb?l.. A személyes gondolatainkon túl sajátos feljegyzések a világnak.rekláma szerint a blog mindaz, amivé Mi tesszük. Olvasom, milliónyi van bel?le, mindenféle méretben, formában és nincsenek igazi szabályok. Bizonyára úgy igaz, a blogok átformálták az internetet; kihatottak a politikára, felrázták a sajtót és emberek milliói számára tették lehet?vé a szabad véleménynyilvánítást és kapcsolatlétesítést. Én is azt hiszem, hogy az egész még csak most kezd?dik. Tudjuk, a bloggolás nem pusztán annyi, hogy gondolatainkat közzétesszük az interneten, sokkal inkább kapcsolatteremtés mindazokkal, akik elolvassák írásainkat, és veszik a fáradságot, hogy válaszoljanak. Tudtam tehát a bloggolásról eddig is. De hogy belekezdek, különösen személyes, sajátos oka van, mondhatni egyedi. Kezd?soraimból kihámozható, éppen a hatvanadik életévemet taposom. Negyven éve írok, közlök, tenném hozzá máris, de elakad a tollam. Második éve már, hogy „elhalgattam”, sajnos, és belesajdul a szívem. Megsz?nt az a napilap amelynek f?szerkeszt?helyetteseként is havonta több mint félszáz cikket, zömében nagyriportot írtam, és három éve voltam kénytelen anyagi okokból megszüntetni azt a lapot, társadalmi-szociális szemlét, amelyet nemcsak f?szerkesztettem, hanem felerészben szinte, magam írtam. A kényszerhallgatás ha nem is szellemi tunyaságba, de legalábbis olyan alkotói bénaságba toloncolt, amikor úgy éreztem, képtelen vagyok abból a bizonyos tolószékb?l felállni, nem írtam semmit, annak pedig, hogy olvastam, tanultam, töprengtem, elmélkedtem, semmi látható nyoma nincs. Pedig éppen ezid?ben kristályosodott ki bennem fontosabb mondanivaló, mint amit eddig bármilyen cikkben, riportban, tanulmányban megírtam, és éreztem át, mennyire szükségem van kimondani, azt, ami bennem felgy?lt. Hát, rendszeresen, itt, a blogoldalon, amúgy kedvet kapok ismét, bizonyára, az íráshoz. Kedvet, er?t, mert a kitartást amúgy „kiköveteli” maga a blogozás, ha már belekezdtél, szégyen lenne abbahagyni. Ami szivemen tollászkodik, az repül fel a számról, ismételtem el valamikor, az öszinteségr?l ezen a blogoldalon sem fogok lemondani. Ma is úgy bátorítom magam, mint ahogy kamaszkori, lapban, gy?jteményes kötetben is megjelent egyik versem zárósorában : „ Legyünk madarak. Mit számít az, hogy földig ér a lábunk!”
Megosztás

Nincsenek hozzászólások!
Óra
Az én Profilom
név Név
Születés
email
MSN MSN
ICQ
ICQ
yahoo Yahoo
film
Film
zene Zene
könyv Könyv
Nap mondása
Eredetileg valóban úgy volt, hogy mérnök leszek, de az a gondolat, hogy a kreativitásomat olyan dolgokra használjam, amelyek a hétköznapi élet praktikus oldalát szolgálják, s mindezt puszta nyereségvágyból tegyem, egyszerűen elviselhetetlen volt számomra. Szerintem a gondolkodást önmagáért kell művelni, akárcsak a zenét!
/Albert Einstein/
Admin
Belépés
Legyen saját blogod !
Regisztráció
Jelenleg 274 Regisztrált Blog
Keresők
Reklám-Csere Kereső
Google
Blog Partner
Álom Rendezvényszervezés
HQ Web
Reklám-Csere
Randi START
Server Data Hosting
Webcim.info
Videók TOP


A valóságot szerintem nem elég megismerni, a valóságot megérteni kell! És a magyarázatát is!
murgupal rss murgupal sitemap murgupal auto ping blogpipe
Buy Websites For Sale - Sell Domains

webcim.info Google Backlinks - SEO Videók TOP
Minden jog fenntartva - MIDNI 2005-2019 - internetes napló - blogger (problog)
professional pro blog - online free blogger - internetes napló - weblog - blogírás - video
blogger blog szerintem kell murgupal fel antal szivemen ami számról megérteni nem elég megismerni pál murgu valóságot magyarázatát repül tollászkodik

Betöltési Idő : 0,050424 sec. Oldalletöltés :36373
pagepeeker